Kettős szivárvány Nagybörzsöny felett
 |
Ez pedig a földek felett
Bíbor Kata:
SZIVÁRVÁNY
Mozaikkockák. Színes, apró részek,
szívbe illeszkedő kicsiny remegések,
kompozícióvá összeálló egész,
hogy szivárványokat láss: bele nézz.
Láss túl, tovább a lelkedig,
s ha elvesznél is, megtelik
erszényed, tarisznyád dagad
- súlytalan vidd, válladat
ne húzza le, ha a kék messze,
kopárság hull álmos terekre -
templomod legyen és vasárnap,
mikor a fák díszruhában állnak
és tulipán nyílik a dombokon,
képzeld, szél ölel, körbefon:
úgy szeret. Mindenség integet,
házakon pirongó zsindelyek,
kávézó teraszán csücsül a kacaj
szonettet, ódát dalol, szaval
a csönd is, bonbont kínál,
likőrjébe kortyol a táj,
nap piheg katicák szárnyán,
látod, ez mind - mind szivárvány
ha elvesznél is, ne féld: csak tied.
Mit nem bír el a szív, siet
könnyekbe szaladni, pillákon reszket.
Engedd arcodon csorogni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése