Az utak, melyeken jártál

Torockó (Remeteszoros)

"Az utak, melyeken jártál vele, a hidak, melyeken áthaladva egy pillanatra megálltál vele, s a zúgó vizet nézted a mélyben vagy a felhők rongyfátylaival borított holdat, a fák, melyeknek lombja arcát súrolta, mikor szemébe néztél, a rózsák, melyeknek illatát beszívta egyszer a Szigeten, mind e nyomok, tanújelek, bűnjelek megmaradtak a világban, s bizonyítják, hogy csakugyan szeretted. De aztán, egy napon, elveszett ez a szerelem. Hol veszett el, melyik úton, melyik hídon, a mélybe hullt, a zúgó vízbe vagy az égbe szállott, a holdas éjbe vagy elvegyült a rózsák illatával, s azért olyan terhes és sűrű most ez az illat, júniusban?... Nem tudok felelni. Csak járok az utakon és a hidakon, lehajtott fejjel, s tűnődöm és emlékezem."
/ Márai Sándor /

 

Ha bántanak, ne vedd magadra

Aranyosi Ervin: Szép az élet



A Nap az arcod simogatja.
Varázsló fénye visszaadja,
elvesztett hited és reményed,
– újra érzed, hogy szép az élet.

Ha bántanak, ne vedd magadra,
komor szemed emeld a napra.
Arcodon mosoly fénye éled,
– újra érzed, hogy szép az élet.

Ezernyi gond, mi nyomta vállad,
amire gyógymód a bocsánat.
Elengedéssel érhet véget,
– s rájössz arra, hogy szép az élet.

Hagyd lelked végre, újra élni,
nem kell a múlttal szembe nézni.
Ha múltad árnyát már nem féled.
– újra érzed, hogy szép az élet.

Ha nem bánt múlt, nem gyötör bánat,
és feloldoz a bűnbocsánat,
elengedés tesz szabaddá téged,
– tudni fogod, hogy szép az élet.

Szabad vagy a kövektől az éterig.

Hamvas Béla - Útravaló

A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja.
A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle.

Mert amikor bennünket elküldtek, az útra bocsátó Hatalom így szólt:
Rád bízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit, segíts, adj enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy, mint magadra, és ne hagyd a sötétségben elmerülni.
Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg.
Az egész világ a tiéd.
Szabad vagy a kövektől az éterig.
Ismerd meg, hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj neked, ha magadnak tartod.
Elbocsátlak téged is, mint mindenkit: felelős vagy minden emberért, aki veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel, amit magadba zártál, és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg.
Most eredj és élj, mert a világ a tiéd.

Ne indulj ki abból:

Egyszer, úgy jó 10 évvel ezelőtt egy jó (a legjobb) barátom azt mondta," elérted azt az időt is amikor vesztésre állsz és veszíteni is fogsz!" Pedig igazából soha nem voltam egy vesztes típus - Vagy csak én nem tudtam. :-) Svábok voltak a felmenőim, kemény, céltudatos dolgos emberek, ezért mégis erről az ágról kaptam az életre szóló leckét, keményen küzdeni, és bízni az emberben,
 mert meghátrálni, vesztesnek lenni bárki tud.
Aztán két évre rá újra beszélgettünk mint két régi "legjobb barát". Hosszúra sikeredett beszélgetésünk végén azt mondta -"látom megint keresed az előre kódolható vesztes helyzetet!"
Piff! Miket nem tudsz. Kereste a fene! Az előzőket hozta a sors, hisz tudod!. Az utóbbit - nem is tudom.
Úgy éreztem megküzdöttem érte. Minden perce maga volt a csoda. Nekem minden képen. Gondoltam én, és ezt gondolom  ma is.
Még ha néha magam is éreztem hogy ez olyan mint egy álom. De valahogy mindig meggyőzött valami (valaki) és magabiztos voltam - mert azzá tettek.
Kigondolta hogy sok sok évet kell várnom hogy kiderüljön -  Bakker! tényleg vesztes vagyok! Kerestem kutattam az okokat.
Tök felesleges. Az igazi okokat úgysem tudom meg. És valamiféle magyarázatot is csak olyat kaptam amire azt szoktam mondani.
hm - így jártam.

Aranyosi Ervin: Füllentés

Füllentésen kaptad, kedves gyermekedet?
– Hát a füllentésnek ezer oka lehet.
Ne indulj ki abból: rossz szándék vezette!
– Lehet, célt elérni ezúton szeretne.
Gondolkozol rajta, honnan is tanulta,
– mintha minden tette a szülein múlna!
Talán úgy gondolod, megbüntetni kéne,
– de a tévében is füllentett a néne!
Vagy még büszke is vagy, – így viheti sokra,
ilyen apróságért ne álljon sarokba!
Kétségek közt vergődsz, mit kellene tenned,
megdicsérni, avagy jól elfenekelned?
De ha belegondolsz furcsa ez az élet,
gondold csak végig a tündérszép meséket,
s ott van a Jézuska, Mikulás és nyuszi,
meg a munka hőse (az nem alamuszi?).
Hogy tanítsd hát “véred” az őszinteségre,
hisz a világ így jut egyszer kelepcébe.
Mindenütt ígérnek az embernek fűt fát,
s mikor a jót várja, s bizony csak szörnyűt lát.
Meghalt Mátyás király, s az igazság véle?
Mint por, száll hazugság, az ember szemébe.
Ki kell azt törölni, hogy majd tisztán lásson,
– ki csak igazat mond, az kérhesse számon!
Tudom, nem lenne jó, kétségek közt élni.
Legjobb lenne hát a dolgot megbeszélni!
Elmondani tehát kicsi gyerekednek,
hogy a füllentések nem szívből erednek.
Hogy a hazugság a jó útról letérés!
Hangozzon el tőled, egy őszinte kérés!
Kérd, hogy a füllentés helyett inkább szóljon,
ne csak a kerülő úton araszoljon,
mert a célját biztos, hamarabb eléri,
ha úgy egyenesen, tiszta szívből kéri.
A megtörtént dolgon, füllentés sem segít,
és a hazug embert, könnyen felismerik.
Példamutatással tanítsd hát a jóra,
s legyen mindig gondod, a szép, igaz szóra!

Aranyosi Ervin © 2013-12-03

*********

"Az őszinteség nem azt jelenti, hogy mindent kimondunk,
amit gondolunk, hanem azt, hogy meggondolunk
mindent, amit kimondunk."

(Hypolite De Livry)