tavaszra várva...

Akármerre veted e temérdek mindenségben tekinteteidet, mindenfelől egy végetlenül bölcs, nagy és jó, de egyszersmind megfoghatatlan lény jelenségei sugárzanak feléd. A legmesszebb s legközelebb, legnagyobb és legparányibb alakban, egyenként és egyetemleg, lehetetlen célra sietést és célra jutást, származatban és enyészetben örök fenntartási rendszert nem látnod.

Kölcsey Ferenc

 Szegény virágtartóm már három éve üresen. Idén ezen változtatok. :-)

A rettenet téli szürkeség után végre színesedik az udvar. :-)

Balta kutyánk áldásos tevékenységének következménye hogy a kecskerágó nagyon nehezen kap lábra! Valószínű ennek következménye hogy idén még nem látom a szellőrózsáimat előbújni! :-(

Némi ráhatással remélem sikerült a blökit leszoktatnom arról hogy a virágokra feküdjön. .-)

Mielőtt még valaki trehánysággal vádolna - a varrógép alkatrész nevelő és leszoktató célzattal került a növények közé! :-D

 Gulyás Éva
Tavaszra várva

Ahogy telnek-múlnak az évek,
egyre jobban várom a tavaszt.
Amikor a természet éled,
valami a tornácon maraszt.

Érezni a friss fű illatát,
amint a lágy harmattól nedves,
élvezni a pacsirta dalát,
ha párjának dalol: jöj, kedves!

A tücsök is víg nótába kezd,
valahol közelben hegedül,
míg várom, hogy leszálljon az est,
így sosem leszek már egyedül.

A Vénusz felbukkan az égen,
majd a vándornak utat mutat,
hogyha az Alföldön eltéved,
az Esthajnal új utat kutat.

Mint ezernyi szentjánosbogár,
gyúlnak az égbolton a fények,
ahogy rájuk néz a holdsugár,
a csillagpázsiton elréved.

Míg az est hangjait hallgatom,
az éji pillangó itt terem,
így a tavaszt már nem álmodom,
az időt többé nem sürgetem.