Kit érdekel,

Kit érdekel, kit érdekelhet már ma
lázadásod s bús éjszakáid száma?
Hajad, ha őszül, s nem karcsú már bokád,
a lelked senkit sem érdekel tovább!

B. Radó Lili

Mim van nekem...

Mim van nekem...

Barátunk hatéves kislánya vendégségbe jön hozzánk. Méregetik egymást a mi lányunkkal, egyszer titokzatos arccal odajön Panni hozzám.
- Tudod, mim van nekem? Ha megmutatom, el fogsz ájulni...
- Hát mutasd meg.
Egy kis csomagocskát szorít a szívére. Még kéreti magát.
- Nem mutatom meg mindenkinek.
- De én már nagyon kíváncsi vagyok.
Végigmér, latolgat. Végül dönt.
- Nézd...
Előveszi a csomagot, ami nem más, mint egy vászonzacskóba rejtett, kicsi fekete doboz.
- Mi van a dobozban? kérdem suttogva.
Kinyitja.
- Hisz ez üres.
Panni rám néz.
- Csak nem látod. Tele van. Ebben vannak a szomorúságaim. Ez az én szomorúságdobozom.
- Kitől kaptad?
- A mamától kaptam. A mama is kapta valakitől. Azt mondta, ha szomorú vagyok vagy valami bánatom van, bújjak el, és vegyem elő a zsákot. Emeljem ki belőle a dobozt, nyissam ki a tetejét. És suttogjam bele, hogy mitől vagyok szomorú. Utána vissza kell csukni és vissza kell dugni a zsákba, és berakni a párnám alá.
- Mondtál már bele szomorúságot?
- Már négyet.
- És?...
- Képzeld, a mamának igaza van. Elmentek belőlem, belementek a dobozba. A doboz meg elvarázsolja mindent.
Panni eldugja a csomagocskát.
Rám néz.
- Ne mondd el senkinek!
Megígérem, hogy nem mondom el senkinek. Bólint, és elviharzik a titkával.

Schäffer Erzsébet

Egyszer volt....

Nagy magasságba emeltelek lelkemben, és ezzel magamat emeltem föl... nagy szükségem volt rá, mert nagyon alant voltam. Nem a te nagyszerűséged, az enyém omlott össze, amikor kiderült, hogy nem vagy az, akinek hittelek: hiszen akkor én sem vagyok az, akinek magamat képzeltem. Visszalöktél a mélységbe, amelyből föltápászkodtam.

Heltai Jenő

Ennenmagának él mindenki,

Ennenmagának él mindenki, és ennenmagának hal meg. Társakkal pillanatokra találkozik csak, adásvevésben, hivatalos ügyekben, szerelemben, barátságban, örömben, fájdalomban. Egyedül vagy, és egyedül maradsz, mert másban is magadat szereted csak. Mindig ott csalódol, ahol a másikban magadra akarsz ismerni, senkitől sem kaphatod meg azt, amit magad adsz magadnak.

Heltai Jenő

Én itt vagyok....

Reményik Sándor: A kagyló



Én itt vagyok, akarva, nem akarva,
A végtelen vetett a véges partra.

Fekszem aléltan a sivár fövenyben
És az óceán himnuszait zengem.

Anyám, a tenger apadt, s itt hagyott,
Kinek mi köze hozzá, ki vagyok?

Gazdátlan, üres ház, mire se jó,
Csak eldobni, vagy eltörni való.

Apály s dagály közt, így, időm múlván,
Várom, míg értem visszatér a hullám.

Nekem nem hazám e kietlen part,
De aki titkon a füléhez tart,

Magányban, éjben, emberektől távol:
Annak mesélek egy más, szebb világról.

Mit is?

Mit akarsz még?





Sóhajt az ég

Mit akarsz még?

Nem lehet minden tiéd

Foszlós kenyér

Mennyi elég?

Csak őrizd apád hitét

Nyitott tenyér

Hozzád elér

Ha falatot kapsz, mit ér?

Csúcsok hegyén

Minden helyén

Kérdésed elől kitér

Nincs felelet

Nincs kereset

Azt eszed, mit  más kimér

Ám, elítél

Sors nem kímél

Nyomorod végig kísér



Ligeti Erika

Tegnap voltam kéthetes. :-)

Na jó én szunyálok egyet! :-)

Áááá ez olyan uncsi! :-)

Jól van már! Nem kell sztárolni mert én vagyok a legkisebb

:-)

Na várj csak papa - mit is akartam mondani!

Mindjárt négy kiló leszek! :-)

Cuki vagyok mi?  Tegnap voltam két hetes.

A virágokat és a

Rónay György:  Leltár


A virágokat és a madarakat is,

s ahogy zizeg a nád, ahogy csobban a víz;

de legjobban talán mégiscsak ezt szerettem:

a csöndet körülöttem s a kék eget felettem.

 

 A "Pákász" Vagy a nagy Ho-horgász! :-D

össze bizony - mert az ilyen!

Baromság Murpfyt idézni amikor úgyis tudjuk hogy ez így van.

"...a boldogság reggelre összetört, és én nem ragaszthatom meg. Nem tudom visszafordítani az időt. Nem tudom megváltoztatni az eseményeket. Ha a jövőben bármit is teszek, az soha nem fog már hatni a múltamra. Nem kívántam semmit. Mozdulatlan akartam maradni örökre. A mobilomból egyetlen szám szólt. Néha kizökkentett az egészből, mikor csend lett, és tudatosult, hogy újra kell indítanom. Ahogy az életem is. Mindennek mennie kell tovább, hiába nem akar a test mozdulni. Soha nem féltem ennyire. Soha nem volt ennyire kiszámíthatatlan az életem. Nem tudom, hogy mihez kezdjek nélküled. Ha mindenki elhagy. Ha már csak én leszek. Ha nem lesznek olyanok, akik megmentenek. Nincs varázsszó ez ellen. Nincs olyan csoda, ami meg nem történtté tenné az egészet. El kell tűrnöm, de arról még fogalmam sem volt, hogy hogyan, csak a mobilomhoz értek. Az élethez nem. Hozzád sem. Nem ismerlek. Még magamat sem. Aztán végül rájöttem, hogy valóban nincs nálam a megoldás. Nem tudom jobban átgondolni. Vannak dolgok, amik csak megtörténnek. Nem rajtam, vagy rajtad múlik. Az élet megfoszt a boldogságtól, ha akarod, ha nem. Kitépi a szívedből tövestől. Pontosabban néhány szikrát hagy, hogy még jobban fájjon. Hogy voltál boldog is."

 

Egy kibaszott....

Az egyik üzletben ültem, amikor bejött egy srác. Kurva jól nézett ki, helyes meg minden. Először csak körülnézett, aztán észrevett engem és elkezdett mosolyogni. Először csak az üzlet másik feléből nézett, majd elindult felém, és mikor odaért, szorosan megragadott. Pár percnyi beszéd után elvitt magával hozzájuk. Ahogy beértünk a lakásba, szinte azonnal berángatott a fürdőbe. Megengedte a vizet és engem is berántott alá. Elkezdett simogatni, és hagyta, hogy én is mindenhol végig simogassam. Lassan és gyöngéden összesimultunk. Nem fogok hazudni, de baromira tetszett, nagyon bejött a dolog. Teljesen beindultam. Azon voltam, hogy elkezdjem végigtapogatni a testét, . De nem tudtam. Nincsenek kezeim. Nincsenek lábaim. Nem tudok mozogni. Egy kibaszott szappan vagyok.

http://angyalka19.blogspot.hu

Türelem..?

...mindig megkapjuk a saját részünket. az almának azt a felét ami nem férges. ha elég türelmesek vagyunk. vagy kockáztatunk. vagy szerencsénk van. de egyébként én nem igazán hiszek ezekben a közhelyekben. ezek csak azoknak valók, akik hitegetni akarják magukat. úgy akarnak túlélni, hogy közben teletömik a szájukat ilyen instant reménnyel. pedig úgyis megtörténnek a dolgok. ha egy helyben állok, ha nem megyek sehova. egyszerűen csak találkozunk. a dolgok csak megtörténnek. ha várod, ha nem. ha türelmes vagy, ha nem. ha szerencséd van, vagy ha nincs. a boldogság része meg tényleg csak úgy jön. nem azért mert pozitívan gondolkozok, vagy mert megérdemlem. a boldogság saját életet él.

Nem hoztam föl magammal mást, Csak ami boldogságot ad,

Petőfi Sándor: A HEGYEK KÖZT


Ott alant, alant, a mélyben,
A kék messzeség ködében,
Ott a város... csak úgy rémlik,
Mint a múlt, amelyet félig
Átadott immár a lélek
A felejtés éjjelének.
Kinn vagyok a természetben,
Fönn magasra nőtt hegyekben;
Magas e hely, itt pihen meg
Koronként a vándor felleg,
S ha itt volnék éjjelenként,
Csillagokkal beszélgetnék.
Lenn a völgyben, lenn a mélyben,
A kék messzeség ködében,
A város távol zajában
Hagytam gondod, hazám s házam!
Ott lenn hagytam minden gondot,
Mely szívem fölött borongott,
Melynek sötét árnyékában
Mint rideg kőszikla álltam.
Ne bántsatok, ne bántsatok,
Ha egy rövid napot lopok
A magam mulatságának,
Hisz eleget élek másnak!...
Minden lenn maradt, ami bánt,
Nem hoztam föl magammal mást,
Csak ami boldogságot ad,
Kedvesemet és lantomat.
Kedvesem, ki egy személyben
Asszony s gyermek, örömében
Jön és megyen, pillangót űz,
Virágot szed, koszorút fűz,
Majd eltűnik, majd előjön;Úgy lebeg a hegytetőkön,
Mint egy álom tüneménye,
Mint e rengeteg tündére.
Én merengve, oh természet,
Örök szépségidre nézek,
S szemeimnek bámultában
Néma, de szent imádság van.
Mint felém repeső szívek,
Rezgenek a falevelek,
S ábrándos suttogásukban
Mennyi kedves, szép titok van!
Fáktól vagyok körülvéve,
S mint édes fia fejére
Áldó keze az atyának,Úgy hajolnak rám az ágak.
Istenem, de boldog vagyok!
Majd, hogy sírva nem fakadok. 

Az emlék már csak ilyen.

Az emlék évekig, akár évtizedekig tökéletesen rejtőzködik, aztán hirtelen visszatér egy fotóval vagy egy dallammal, egy illattal, vagy akár egy ízzel.

A találkozás c. film

Debrecen a hatvanas években

Szerencsés ember vagyok. A sport annyi mindent hozott az életembe!

 Minap nosztalgiáztunk az öreg atléták(f) oldalán egy volt Debreceni sportoló barátommal.

 Az Aranybika. :-)

 Amikor a Kossuth tér még így nézett ki!

 

 Tornyok(ilyen-olyan), szobrok

A Csokonai Színház

 Étterem

És némi hűsítő italok.

 És egy csepp jelen.

Hej de sokat mesélnek ezek a képek.

És persze mi is! :-D

Nekem volna de...

 "Bizonyos dolgokhoz nincs már türelmem. Nem azért, mert arrogáns vagyok, hanem egyszerűen azért, mert az életem elért egy pontra, ahol már nem akarom az időmet olyan dolgokra pazarolni, amelyek elszomorítanak vagy fájdalmat okoznak. Nincs türelmem a cinizmushoz, a szélsőséges kritikához és bármiféle elváráshoz. Már nem akarok olyanoknak megfelelni, akik nem kedvelnek engem, olyanokat szeretni, akik nem szeretnek viszont, olyanokra mosolyogni, akik nem mosolyognak vissza rám. Többé egyetlen percet sem pocsékolok azokra, akik hazudnak, vagy manipulálnak. Úgy döntöttem, nem tűröm meg a tettetést, a képmutatást, az őszintétlenséget és az üres gazsulálást. Nem érdekelnek a pletykák. Gyűlölöm a konfliktust és a hasonlítgatást. Egy olyan világban hiszek, ahol az ellentétek megférnek egymás mellett, ezért elkerülöm a konok és rugalmatlan embereket. A barátságban nem állhatom a lojalitás hiányát és az árulást. Nem jövök ki azokkal, akik képtelenek bátorítani és dicsérni. Untatnak a túlzások és nehezen viselem azokat, akik nem szeretik az állatokat. És mindezek felett, nincs többé türelmem azokhoz, akik nem érdemlik meg a türelmemet."

Meryl Streep

Ők bezzeg türelmesen várakoznak! :-)

Erdélyi kirándulás