2015. december 16., szerda

csak megszokásból




Ne várj...
hisz már csak egy folt vagyok
az esték köpenyén
s oly könnyedén
eldobható
nem mosható
már semmire sem való

csak megszokásból gyűjtött
fakó fonáldarab,
s ami megmarad,
már nem elég
egy új sálhoz,
amit az ember a nyakához
simít, ha fúj a szél.

Ne várj,
már messze költözött
a gyengéd pillanat,
ablakom alatt
csak a szél zihál...
s nem kiabál
az elképzelt mozdulat...

a fenyőfák ághegyére
harmatot szitál a hold
s ágyam jéglepedőjét
összegyűrik az
elvágtatott tegnapok...

Ruder Jana


  És csak úgy - de nem mellesleg!! :-)





A hét hónapos unokám






10 megjegyzés:

M. írta...

Aranyos kicsi baba, csupa boldogság:)

Katalin írta...

mellesleg szívbemarkoló a vers ♥

nem mellesleg az a unokakölök egy zabálnivaló tünemény, azt a fejet, meg a zöklét!:)))))***********

N.R. írta...


Hát tényleg imádni való. És bár messze járok a boldog élettől - de ha a kezembe veszem az maga a boldogság! :-)
Aki olvassa a verseket amit ide teszek - az megérti miért vagyok hallgatag. Nehéz az embernek bármit is mondani. Félek csak elcsépelt szavakat gondolatokat tudnék, már ha tudnék ideírni! Tudom vannak akiknek csalódás hogy ritkán szólok. Ez van. Ez is én vagyok.

M. írta...

Azért, ha valaki vár, annak nem kell rögtön nemet mondani. Sokféle szeretet van...

Katici írta...

Egy kis husi-musi, nagyon aranyos és már így ül?? Azta!
Szép a vers, de nem túl vidám.
Értelek, én sem mindig tudok írni, mert valamiért nem akar kijönni semmi,... dehogy elcsépelt lennél, vagy fakó fonaldarab, ahogy a versben írják, azt kétlem. :)

N.R. írta...


Attól függ mire "kell" nemet mondanom! :-)
Úgy látszik van olyan amit én nem ismerek? :-)

M. írta...

Bocs, hogy tudatlanul belekotyogtam ...

N.R. írta...

:-) Én nem vettem belekotyogásnak. Semmi gond - honnan is tudnál rólam bármit is azon kívül amit a blogban olvasottak után gondolsz! :-)

pipulka írta...

Kicsi dugasz. :-) Gyömöszöld sokat, és szívd teli magad babaszaggal, az olyan jó!

N.R. írta...


Jaj, nagyon imádom őt! :-)