2015. december 3., csütörtök

Belefigyelek a némaságba









Belefigyelek a némaságba. Olyan ez nekem, mint gyermekkorom tengeri kagylóinak súgása. Zöld lomb és barna avar, nedvesség, csend. A természettől egységbe kovácsolt környező vad világban bogarak, rovarok kapaszkodnak, kúsznak számomra ismeretlen céljaik felé. Szeretek így nézelődni, elmélkedni, érezni a vadon szívverését, hallgatni a csend valóságos szimfóniáját. Erdő iránti szerelmem írja ehhez a kottákat. Olvasni, átérezni, most még csak én tudom.

Molnár Gábor





Keresztvölgy


"Csak az első háromszáz nehéz" :-)  Útban a hegyes hegyre.


Kilátás a hegyes hegy oldalából a hosszú völgy felé.



Ugyan innen a falunk felé. Kár hogy az oromról nincs rálátás a falura.



 Találkozás.


 Vele úgy jó félórán át azzal szórakoztam hogyan juthatok minél közelebb hozzá!
















 Végül úgy 15 méterre sikerült. De végül én voltam aki megelégelte a bújócskát és folytattam az utam a Rózsa hegy felé. Ezt már ő is észre vette és miközben jól megnézett magának, gyorsan tova iramodott.
Gondolatban elnézést kértem tőle a zavarásért! :-)



 A természet temploma. Bükkösök.


A nap is kikandikált az égig érő bükkösök közt.

Vasárnapi  bóklászásom  azzal ért véget hogy sikerült térdig beleesnem egy áteresznél a patakba!
Jót derültem a bénaságomon. És tocsogó vizesen haza indultam. :-)






3 megjegyzés:

Katici írta...

De jó!!!
Te jót mozogtál, a végén meg jót derültél, mi pedig gyönyörű képeket kaptunk. Nagyon jó felvételek. Máskor is menjél!!!
Azért remélem, nem fáztál meg!

Katalin írta...

dejóóó:)))))))

N.R. írta...

Katici, Katalin!
Szerencsére nem fáztam meg! De a rossz lépés nem használt a lábamnak. De így jár aki még mindig azt hiszi hogy minden ugyan úgy működik mint régen! :-D
Egy percig nem bánom hogy nem fordultam vissza a csúcsról. És már megvan a terv a következő hétvégére is hogy hova megyek.
Kupec föld, Pogányok, Kovács patak, Apró lépések, :-) Sok szép vadász élményem színtere. De most már Puska helyett a fényképezőt viszem. :-)