2015. december 4., péntek

Az én hajnali merengéseim.


Mert hogy én is hajnalban merengek a legtöbbet. Mint ma is már 3 órától fenn voltam. Próbáltam olvasni de tudhattam volna hogy nekem ez ilyenkor nem megy. Mert egészen máshol járnak a gondolataim.



"Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeim villanásaiból, és megvilágítják az elmúlt időt és embereket, akik élnek újra és örökké a kis karácsonyi gyertyák puha, libegő fényében."










Szeretem a ködöt, mert csend van benne, mint egy idegen országban, melynek lakója a magány, királya pedig az álom.









Karácsony táján - a magányos szobák még magányosabbak (...), de az emlékek élőbbek és kedvesebbek, olyanok, mint az elmúlt idők és elmúlt barátok halk, puha ölelése.

Fekete István






Nincsenek megjegyzések: