Szépnek indult a mai nap, persze csak azért hogy a szép idő kicsalja az embereket a házakból - aztán annál váratlanabbul zúduljon rájuk ami Yvette-böl még megmaradt.
Azt hiszem most láttam először így virágozni a kúszó fenyőmet!
Kövi rózsák közt gombák! :-)
Kandikál a múlt!
Idáig úgy nézett ki, marad a szép idő.
Néha az az érzésem hogy a múltból tekintő mosolygós arcok előtt sétálna az ember. :-)
Itt is kandikál a múlt! Az érdekes az hogy innen így nézve még soha nem láthattam a Bányász templomot!
Igaz e látványhoz a múlt egy darabját az idő lebontotta.
Miközben Kemence felé tekintettem egy kedves barátra gondolva - Yvette bejelentkezett! :-)
Azért ez a látvány mindig megdobogtatja a szívem, amikor a falu határához érek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése