Nem tudom kinél láttam de Faludyt akár hol látok az megfog. Mint ez is!
Most amúgy is ilyen Meditálós napjaimat élem.
Mennék is meg nem is.
Maradnék is meg nem is.
Most úgy érzem mennék valahová messzire! Persze most nem tehetem. De eljön az idő....
Hazajáróktól! Csak magáért a képért...mert annyi mindent látok benne. :-)
Faludy György: Meditáció
Nem gondolkodás, mert az gyakran fájó
tépelődés, kegyetlen és kemény,
csak kép vagy látomás, amely magától
formálódik, és úgy lebeg elém:
szobor, szép nő, táj, jóbarát, kőszirtek,
virág, való vagy képzelt jelenet,
tűzfény tűnt kandallókból, tenger – mindegy,
olykor változgat, olykor megremeg:
én mozdulatlanul lesem, szemlélem,
nem töprengek semmin se, de egészen
beleolvadok, szívom, teletöltöm
magam vele, de csak néző vagyok,
csendes, mohó néző – és ez a legnagyobb
öröm abból, hogy itt éltem a földön.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése