2014. május 28., szerda

Béke és....





Királyi mese

az
Új Tudatosságról
 

Volt egyszer egy király, aki felajánlott egy díjat annak a művésznek, aki lefesti számára a legjobb képet a békéről.
 
Sok művész próbált szerencsét, jöttek a tehetségek az embert próbáló próbára, innen is és onnan is.
 
A Pályázati határidő lejárta után a király nézte, nézegette a képeket, de csak ketten voltak azok akik a végső bírálatban ott lehettek, így szerepük keletkezhetett abban, hogy a királynak nagyon megtetszhessen alkotásuk így aztán lehetőségük érkezett arra is, hogy azok közül válasszanak.

Az egyik kép, egy nyugodt tó volt.
 
                                                                                             
 
A tó egy tökéletes tükörképe volt a háttérben békésen magasodó hegyeknek, mely óvatosan fogta körbe a tavat. Felettük, a kék égen, bolyhos mintázattal fehér felhők úsztak át a levegőben.
 
Mindazok, akik látták ezt a képet úgy gondolhatták, hogy ez egy tökéletes kép a béke övezetéről, arról, amelyen tisztán átszűrődhet a nyugalom érzete.
 
A második képen is jelentek meg hegyek, de azok robosztusak és csupaszok voltak. Felettük az ég dühös volt és ahonnan eső esett, ahol haragját a szél, sűrűn csapkodta ide és oda, - villámlott is.
 
 
A hegy oldalán egy habzó vízesés zuhant alá, és ez nem nézett békésnek egyáltalán.
 
De ahogyan a király tovább nézett, látta, hogy a vízesés mögött egy kis bokor nőtt egy repedésben.
 
A bokorban egy anyamadár építette fészkét .... tökéletes képet nyújtva ezzel a béke eredetéről.

Nos, melyik a kép nyerte el a díjat?
 
A király úgy döntött, hogy a második kép.
 
És tudod azt is, miért?
 
"Azért mert, - magyarázta a király, - a béke nem azt jelenti, hogy az olyan hely, ahol nincsen zaj, hiba vagy kemény munka. A Béke azt jelenti, hogy a közepén állsz mindazon dolgoknak, amelyek vihart vetve tombolnak körülötted, de Te továbbra is nyugodt vagy a szívedben.”
 
A király így adta meg a valódi jelentését a békének.

Ez az igazi jelentése a békének.
 
 
 
 http://dimenzio-uzenetek.lapunk.hu

4 megjegyzés:

VRJúlia írta...

Itt is béke- talán nekem.
És nagy bánatom, hogy amikor viharzik valami körülöttem, nem mindig tudok nyugodtan maradni:)
és különben teljesen egyetértek- a béke nem a felszínen van, látom, tapasztalom: a béke sokkal rejtettebb, talán bonyolult is...
Köszönöm a történetet.

N.R. írta...


Júlia! Ez igazából az általad tett bejegyzéshez egy gondolat! Igen - "talán" neked! :-)
Az "Én békémet" nem mások erőszakosságával akarom magyarázni. Ez annyira "bennünk van" hogy sokszor mi magunk sem vesszük észre - sajnos. De próbáljuk meg! :-)

VRJúlia írta...

Számomra itt egy nehézzé vált esetről van szó.
A béke lehet, hogy nem is a legjobb kifejezés volt...
Meg akarok békülni a helyzettel, ami adódik, ami van, s aminek az elengedés az egyetlen megoldása.
Keresem szóval a megoldásokat, nincs erőszak, csak szakadékok.

N.R. írta...

Meg voltam győződve hogy semmi erőszak. :-) Biztos vagy benne hogy az elengedés az egyetlen megoldás? Persze nem tudom miről van szó úgy hogy "nemokostojáskodom". :-) De szorítok hogy megtaláld a megoldást még akkor is ha tudom hogy "semminemegyszerű!" :-)