A farm ahol időnként szükség van a munkámra, remekül érzem magam. Reggel hétkor érek a farmra. És milyen érdekes az állat. Engem még nem lát, de ahogy meghallja a gördülő kapu hangját el kezd bőgni. Mert hogy egy bikáról van szó! Nap mint nap ő az első akihez megyek és viszem neki az őrölt takarmányt. Majd engedek neki vizet. innentől kezdve 11 óráig a hangját nem hallani egészen addig amíg el nem jön az ideje hogy megkapja a szokásos széna adagját. Bírom a fejét! Ha bemegyek hozzá a karámba - mert hogy az ő területén is ha van eső akkor szép számmal találok gombát. Olyankor jön utánam és kísér bár merre menjek s ha megállok ő is megáll. :-)
ha rendeztem őt akkor következnek a lámák. Ha megyek a karám felé és netán épp akkor nem várnak a karám ajtajánál. Elég csak megkocogtatnom a vödör oldalát! Lélek szakadva rohannak felém. Nem győzöm elhessegetni a fejüket hogy várjanak egy pillanatot amíg beöntöm a takarmányt az etetőjükbe. Jó indulatú állatok de szeretnek köpködni ha valami nem tetszik amit a másik csinál. Ilyenkor jobb távol lenni tőlük! :-)
Gyülekező! Kajára várva. :-)
Mindig ő az első! Az egyik csikó anyja!
Ha vége az evésnek, azonnal irány a legelő!
Az ő birodalmuk.
Egészen a legfelül látható fákig tart.
Itt előtérben éppen a három csikó. Sajnos őket közben már elvitték. Mit mondjak. Ketten a farm tulajdonos fiával leizzadtunk mire be fogtuk őket! A másfél méter magas etetőt átugrani meg se kottyant nekik. :-)
Három csikó a boxban , szállításra várva.
A farm fentről a lámák helyéről.
Folyt köv.
2 megjegyzés:
Nahát! Még lámák is vannak? Nagyon klassz hely :)
Azért az jó érzés, ha van egy hely, ahol időnként szükség van a munkánkra. Nem? Az állatok feltétel nélküli szeretete pedig terápia :) Azt nem mondom, hogy pótolja az emberi kapcsolatokat, de tud adni valami kis pluszt.
Valóban nem. De ez legalább működik mindig. Őszintén.
Megjegyzés küldése