Hogy utáltam ezeket a beállított műtermi fotókat! :-)
De most hogy előkerült olyan jó nézni és emlékezni! Keresztapám, aki apám helyett apám volt.
Aki gyerekkoromban vitt mindenhova, mutatott, tanított és bár sajnos nem mindennap lehettem vele de ettől
független ő "nevelt." Nagy szeretettel gondolok rá.
1959. :-)
Nevelő anyám aki igazából nagynéném volt! Apám testvére!
1949-töl ő nevelt. Neki akkor már volt egy 25 éves fia. Mivel apám 48-tol politikai fogolyként börtönben ült, úgy gondolta kötelessége a tesója gyermekét felnevelni akit az anyja levitt Kaposvárra a nagyszüleihez és semmivel nem törődve ott hagyott. Nos így kerültem hozzá és ő volt aki miután sokan látták bennem a tehetséget.( :-) mindent telerajzoltam ahol csak egy csepp hely adódott , és óvodás kori festményem 16 évvel később vissza köszönt rám egy iroda falán.) Mindent elkövetett hogy ne csak a sport legyen a fontos a számomra hanem a művészet. Ő tette lehetővé a számomra hogy az iskola befejezése után eldönthessem melyik úton haladok tovább.
Egy jó kis csapat!. :-) Mindig csak a sport! Hát van annál jobb?
Csodálatos közösség volt!
1965
És még mindig a sport, de ez már valami más!
Igaz ez sem ma volt! :-D
1991.
Egy kis maradvány a múltból.
1987
Na öntsünk egy kicsit mert hogy ilyen is volt! :-)
