2016. március 17., csütörtök

Pillanatok...




Te szakállas emberfia, hagynál már nyugodtan ebédelni! :-)




 Állhatunk a föld bármelyik pontján, ugyanaz a csillagos égbolt tekint le ránk, és visszanézve: a menny egyforma távolságra van mindenkinek. Amíg szemem élvezheti e páratlan látványt, amellyel betelni nem bír soha, amíg a Napban, a Holdban és a csillagokban gyönyörködhetek, látva ébredésüket, kémlelve lenyugvásukat, egy vagyok velük, és egy vagyok azokkal, akik ugyanúgy részesei e nem mindennapi igézetnek: a természet, a világ, az élet, a lélek folytonosságának.

Lucius Annaeus Seneca

 Az új vendég! Még szinte gyerek hiszen csak két éves.





Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.

Várnai Zseni



 És íme az új kis jövevény. a két héttel ezelőtt született csikó már ott toporog. Végre meg jött a várva várt játszótárs! Igaz még remegő lábakkal, rácsodálkozva a környezetre de máris menni kell az anyu után. :-)
És persze az eső csak esett mit sem törődve szegény újszülöttel. Jó - tudom ezek az állatok szokva vannak a zord körülményekhez. De én akkor is sajnáltam őt hogy megszáradni nem volt ideje.
Végre ma már szikrázó napsütésben szaladgálhatott.














Az eső csillogó, óezüst függönnyé sűrűsödött. A bokrok illatoztak. Erősen és hálásan párállott a föld. (...) Az éjszaka létezett csupán, az hullatta esőjét a csillagokból, titokzatosan és termékenyítően ostromolta a kőváros fasorait és ligeteit, virágok milliói tárták felé színpompás szemérmüket, hogy magukba fogadják, ágak várták kitárt karokkal, a víz pedig benyomult a földbe, hogy ott majd fekete péppé keveredve egyesüljön a rá váró gyökerek millióival; az eső, az éjszaka, a természet, a növekedés, minden-minden létezett, és fittyet hányt pusztulásnak, halálnak, gonosztevőknek, hamis szenteknek, győzelemnek vagy vereségnek, ők voltak csak; mint évről évre, mindöröktől fogva, és ezen az éjszakán végre részévé lehetett mindennek ő is, felpattant a burok, tagjait nyújtóztatta az élet, az áhított és áldott élet!

Erich Maria Remarque


Szép napom volt! Pedig tegnap amikor elindultam otthonról szakadt a hó. Mire leértem a Ganádi partra már szakadt az eső.





8 megjegyzés:

chanson írta...

Szakállas lettél? Nekem ez új. :-)

N.R. írta...


Nekem nem! :-) Volt már részem benne. De eddig tartott. :-) Nincs 10 perce hogy levágtam a gyermekeim legnagyobb meglepetésére. Jobban szeretem simán. :-) Igazából senkit nem zavart hogy van. Soha nem szerettem sokáig növeszteni. Ennyi volt! :-) Reggel a lovaim rám se ismernek! :-D

chanson írta...

S még képet sem láttunk... :-)

N.R. írta...


Volt fenn kép! De levettem. :-)

chanson írta...

Akkor lemaradtam róla. Majd legközelebb résen leszek. :-)

N.R. írta...


:-) Jövő télen ha megélem.

pipulka írta...

Nekem tetszettél szakállasan.:-)
A mőkuska meg a lovacska nagyon összeöltöztek.

N.R. írta...

:-)
Lehet mindketten a május1 ruhagyár termékeit vásárolták. :-D