Megint úgy hozta a sors hogy történik velem valami és ilyenkor úgy érzem le kell írnom. Pedig már nagyon ott voltam hogy szép csendben kivonulok a blogos világból.
és most mégis itt vagyok és írom.
A tegnapi napom is úgy kezdődött a farmon mint a többi napon. Belépek a kapun és már hallom a lovak reklamálnak. Mintha csak karórájuk lenne vagy rálátnának a közeli templom toronyórájára!
Pedig nem: hallják ahogy megérkezem vagy van aki már az úton látja hogy jövök.
Ilyenkor aztán szép sorban végig járom a karámokat és viszem a finom szénát nekik. Vagy épp zabszalmát.
Ilyenkor egy darabig mindegyik helyen elidőzöm mert valakinek rendet kell tartani közöttük. Mert megy ám a bruszt rendesen. Van olyan aki bizony azt hiszi minden szál szem az övé! Na néha kénytelen vagyok tudatosítani bennük hogy nem úgy van ám az.
Majd 10 méter hosszú a vályú de a nyolc lónak is kevés olykor.
Aztán itt van két nekem új vendég ló!
Csuda jó fejek!
Két csoda szép és jól (rosszul) nevelt kanca. Vital jóvoltából ma kihúzták nálam a gyufát! Naponta könnyedén hozom viszem őket a karám és a boksz között.
Újabban Vital nehezen viseli amikor Margitot beviszem a karámból, mert hogy itt együtt vannak. A bokszban meg külön.
Ma délután kinyitottam a karám ajtót mindkét lovat hátrébb parancsolva. Már emeltem a kötőféket Margit fejéhez amikor Vitál elég rendesen oda harapott Margit farához! Piff! :-( Na több sem kellett Margitnak aki az 5 mázsájával felém ugrott. Még jó hogy van némi tapasztalatom a lovak terén. Félre léptem, Margitom meg mint a szél kiszáguldott a karámból a telepre. Mondanom se kell mondtam a magamét amiért én is béna voltam. A ló csak tette amit ilyenkor tehet. Vitalt vissza zártam a karámba és én meg naivan megindultam Margitot megfékezni és be vinni a bokszba.
No néhány sikertelen kísérlet után felhagytam a próbálkozásokkal. Nagy bajt nem tud csinálni mert a mének külön karámban vannak. Ő meg had szaladgáljon addig kedvére és a mének kedvére. :-)
Fogtam Vitalt és be vittem a bokszába. Naivan azt hittem hogy Margit majd szó nélkül jön utánunk hiszen ők ketten annyira összeszoktak hogy egyik (rossz nevelés) a másik nélkül nem bír meglenni.
Azért én se ma jöttem a falvédőről. határozott hangon sikerült beterelnem őt a karámba majd vezető szárra kötve át vittem a bokszába.
Nem kis harc volt és bizony ezek a hatalmas lovak nagyon félelmetesek is tudnak lenni. Független attól hogy amúgy imádni valók és jóindulatú lovak.
Kis kíváncsi.
Én jó kislány vagyok.
És a tegnapi történet.
Reggelente a lámáknak csak darált takarmányt viszek. Mint mindig, ez tegnap is így volt!
Máskor mindig ott tolonganak a karám sarkánál amerről jövök. Tegnap megyek és lámák sehol.
Egy szét szórt szalma bála körül azonban nagy ácsorgás és valamit néznek. Persze ahogy beléptem a karámba a vödörrel a kezembe azonnal felém indultak és így azonnal láttam hogy fennforgás van készülőben.
gyorsan a vályúba szórtam a darát és siettem a helyszínre.
Hát a döbbenettől szóhoz se jutottam. Mert abban a pillanatban szülte meg a kiscsikót a kanca.
Hát azt sem tudtam mit csináljak mentem is meg nem is a gépemért de végül úgy gondoltam lemaradok a csodáról! Így aztán végig néztem ahogy lassan talpra segítette a kiscsikót az anyja.
Hurrá megjöttem!
Két három órával a születés után már állok kérem szépen. Ugye milyen ügyi vagyok? :-)
Az én gyerekem!
Anyukám nagyon vigyáz rám.
Na nézzük csak milyen is ez a világ itt!
:-)
A láma a dél-amerikai tevefélék négy faja közül a legismertebb. Természetes környezetében Dél-Amerika bokros, füves területein, Peru déli részétől Bolívia nyugati feléig terjedt el, illetve Argentína északnyugati részétől Chile északkeleti feléig. A Dél-Amerikában élő lámák számát 3,7 millióra becsülik. Kizárólag háziasított egyedek élnek itt, az emberek teherhordásra használják őket, bár a technika térhódításával ez a szerepük lecsökkent, és inkább húsukért, gyapjukért tartják őket.
Az állatok sokféleképpen fejezhetik ki a nemtetszésüket. Van, amelyik morog, van, amelyik támad, van, amelyik inkább gyorsan elhúzza a csíkot. A Dél-Amerikában élő lámák azonban más taktikát választanak: leköpik ellenfelület.
Én eddig még megúsztam! :-D
7 megjegyzés:
Csakhogy megjöttél :)
Nahát! Micsoda élményben volt részed! Azért azt nem mindenki mondhatja el magáról, hogy végignézte egy láma születését. És milyen aranyos! :)
"ezek a hatalmas lovak nagyon félelmetesek is tudnak lenni." nekem mindig azok. Nagyon szépek, tiszteletet ébresztenek, szeretem nézni őket, de csak messziről :)
Jaj, de helyes a kis láma, örülök, hogy megmutattad!
Milyen vagány szakálla lett valakinek. :-) Tök jól áll!
Még van négy kanca amelyik hamarosan ellik majd. Most nagyon készülök hogy kéznél legyen a gépem.
Amikor elvágtat közvetlen mellettem...uhhh, bizony fantasztikus erő sugárzik belőle.
Később jót nevettem magamon amikor feltett kezekkel elé álltam hogy megállítsam...:-D Volt amikor megállt vagy vissza fordult! Csak nem gyalogolt volna át rajtam! :-) Na az szép halál lenne! :-D
Ugye milyen ari! És amikor megyek mindig oda jön hozzám.Ha állok nem jön közelebb karnyújtásnyinál. Viszont ha leguggolok akkor oda jön megszagol megnéz! :-) Vagány? :-D Egyszerűen csak ez van most.
ezdejóóóóó, karórás lovak:DDDDD
imádom a lovakat, nagyon örültem, hogy láthattam őket itt nálad is
és büszke vagyok rád, hogy nem hagytad magára és mentél a fotómasinádért, inkább csak ott voltál, de jó:))
( a köpős lámákkal én már megjártam :(
Az előző elléseknél volt olyan csikó (három is) amelyik nem maradt meg :-( Így aztán ott aggódtam hogy nehogy már megint valami történjen.
De szerencsére ez a kiscsikó fantasztikus. Öröm nézni ahogy szaladgál, üldözi a kecskéket! :-)
A lovak már csak ilyenek. Pláne az a kettő amelyikkel foglalkozom.
Én is imádom őket! És annyi öröm van abban amikor velük vagyok.
Azon csodálkozom hogy neked volt kalandod a lámákkal, de lehet hogy valami vagy valaki megzavarta őt? Én az etetésnél néha keményen bánok velük mert mindenre képesek hogy a kajához jussanak. Na ilyenkor amikor már a vályúba öntöttem a kaját akkor szokták egymást köpködni! :-)
igen, egy Állatkertben volt, és gondolom a látogatók általi etetéséhez szokott, én meg csak álltam előtte és nem adtam, a nyála meg összegyűlt, gondolom
:)))))
Megjegyzés küldése