2017. március 4., szombat

Furcsa,....


Képtalálat a következőre: „ mint halk szavú régi barátok, vagy mint az élet”


...... ahogy az idő az ember fölött tovamegy. Események, emberek, gondolatok jönnek és mennek, érzések hullámzanak az ember lelkén keresztül, aztán egy idő múlva nem marad belőlük semmi. Elkallódnak szerte az életben, mint apró haszontalan holmik a házban.
Itt-ott valami leszakad az emberből, valami láthatatlan kis lelki cafat, odaakad egy ajtókilincshez, egy-egy ablakpárkányhoz, rozoga padlóhoz, keskeny sétaúthoz. Az ilyeneket emlékeknek nevezzük, tiszteljük őket hosszabb-rövidebb ideig, a szerint hogy mekkora bennünk a romantika. Aztán szépen és észrevétlenül végképpen elmaradnak mellőlünk, mint halk szavú régi barátok, vagy mint az élet, aki velünk indult s valahol egyszer lemaradt.
(Wass Albert)    
 

5 megjegyzés:

Katalin írta...

nagyon tetszik ez a kisplasztika
teli szorongással
itt láttam:
http://www.zalamedia.hu/vezeto-hirek/kortars/fischer-60-a-test-gesztusa

Katici írta...

Jók ezek a Wass Albert gondolatok :)

N.R. írta...



Talán épp ezért is került ide!
Ami pedig a gondolatokat illeti....most nagyon is sokat foglalkozom hasonlókkal.
Az a baj hogy alig van időm. Teljesen lefoglal a munka. :-)

aranyos fodorka írta...

Hmmm... Rendben van a Wass Albert is tudott írni, de én sokkal szívesebben olvasom/tam a te gondolataidat....

N.R. írta...


Most jobb ha nem írom ki a gondolataim....túl sok a keserűség...és talán még bántanék is...jobb most kicsit csendben lennem. De majd írok....most még a munka is nagyon lefoglal...új munkák új feladatok és már nem húsz éves az ember. Az állandó 12 órázás...lehet kicsit fáradt vagyok... a tavaszi fáradtság is biztos közre játszik....
De köszönöm ezt a mondatod. Most nagyon jól esik. :-)