Mesélj, mesélj,

Szíved rokkáján

Mesélj, mesélj, oly szépen tudsz mesélni.
Szíved rokkáján aranyszálak nőnek.
Hímezd ki arcát sejtelmes jövőnek.

A boldogság ezüst falához érni,
Nem nézni vissza meddő, könnyes rögre,
Csak élni, lázban együtt, mindörökre.

Meséd, ha véget ér s az aranyszálak
Ősz alkonyán halott-fakóra válnak,
Elmúlni velük ne kívánkozz!

Tovább szövöm a csonka halk meséket
Örökre élni elvezetlek téged:
A boldogság ezüst falához.