2014. szeptember 15., hétfő

A megbocsátás








"A megbocsátás nem mossa el a fájdalmat. Nem jelenti azt, hogy alávetjük magunkat az ellenfélnek. Nem jelenti, hogy nyalogatni kellene a sebeket osztó kezet. A megbocsátás büszke, és fölülemelkedik a kavargó érzések zűrzavarán. A megbocsátás kilépés a fényre, mintha a sérelmek feledésbe merültek volna. Mintha az, aki fájdalmat okozott nekünk, nem is tett volna semmi rosszat, mintha a sebeket osztó kéz nem zúzta volna szét a szíveket. A megbocsátás önnön ellentétét is látja a gonoszban. Benne is meghallja, amit csak ő hall: a szeretet himnuszát."
Huguette de Broqueville



3 megjegyzés:

Katalin írta...

ahogy száz éve, gyerekkoromban egy idős embertől hallottam: "megbocsátani azt jelenti "meg-nem-emlékezni"

aztán én átköltöttem : "megbocsátok, azt jelenti, nem felejtem, mit tettél, de nem dörgölöm naponta az orrod alá"

Katalin írta...

bocsi, nem rád értettem,
nehogymár

N.R. írta...


:-DDDDD
Miért is bocsi? :-D eszembe sem jutott hogy rám gondoltál.

Miért gondoltál volna rám, hiszen nem ismersz! :-)

De egyetértek veled! Én utálom ha valaki a másik orra alá dörgöl régi sérelmeket, csak hogy a saját viselt dolgait leplezze. (De persze ha az övét csak megemlíti valaki akkor vérig van sértve.) :-)